78. Átváltozik-e a kenyér és a bor Krisztus valóságos testévé és vérévé?
Nem.
Ahogy a keresztség vize sem változik át Krisztus vérévé, és nem az mossa le a bűnöket, hanem csak isteni jegy és zálog.1
Ugyanígy az úrvacsorai kenyér sem változik át Krisztus testévé,2 hanem a sákramentumokra való tekintettel és a Szentlélek közlésmódja3 szerint nevezzük Krisztus testének.
1Mt 26,29; Mk 14,24 • 21Kor 10,16–17; 11,26–28 • 31Móz 17,10–11.14.19; 2Móz 12,27.43.48; Tit 3,5; 1Pt 3,21; 1Kor 10,1–4
79. Akkor miért nevezi Krisztus a kenyeret az ő testének és a poharat az ő vérének, illetve az ő vére általi új szövetségnek? Pál apostol pedig miért beszél a Krisztus testével és vérével való közösségről?
Krisztus alapos okkal mondja ezt.
Nemcsak tanítani akar minket, hogy lelkünket úgy táplálja megfeszített testével és kiontott vérével örök életre, ahogyan mi tápláljuk földi testünket kenyérrel és borral,1
hanem ezzel a látható jeggyel és záloggal egészen bizonyossá akar tenni minket, hogy egyrészt a Szentlélek munkája által olyan valóságosan részesedünk az ő testében és vérében, mint amilyen valóságos az, hogy e szent jegyeket az ő halála emlékezetére elfogyasztjuk;2 másrészt, hogy Krisztus szenvedése és engedelmessége annyira a miénk, mintha mi magunk szenvedtünk volna el mindent, és mi magunk tettünk volna eleget a bűnért.
1Jn 6,51.55 • 21Kor 10,16–17
